Hungarian (formal)English (United Kingdom)Italian - Italy
A kosarad jelenleg üres!
Mérettáblázat

Segíthetünk?

info@livinghistory.hu

Bánki Hajnal
+36 (70) 947-5391

Németh Ádám

Munkanapokon: 8:00-19:00

100% 10 napos pénzvisszafizetési garancia
A honfoglalás kori viseletekről


Honfoglaló magyarokMivel mostanság egyre többen fordultok hozzánk honfoglalás kori viseletekkel kapcsolatos kérdésekkel, ezért most szeretnénk megosztani veletek egy tömörségében is izgalmas áttekintést nyújtó írást Tompos Lilla tollából.

Részlet A magyar viselet történetének áttekintése c. írásból:

A vezérek és a honfoglalás kora

A 19. század kutatói a középkori krónikák szavai alapján egyet tudhattak biztosan: hogy õseink valahonnan keletrõl jöttek. A rendelkezésre álló adatok ma sem állnak össze egységes folyamattá, hiszen hosszú utat tettek meg elõdeink õsi nyugat-szibériai szállásuktól (Kr.e. II. évezred) a Kárpátokig. Õseink a bronzkor végén váltak ki az ugor népek közösségébõl, és az Irtis-Isim-Tobol folyók vidékének vándorló-legeltetõ állattartásra alkalmas területein éltek tovább. Julianus barát 1236-ban megtalálta a Volga felsõ folyásánál a magyarok keleten maradt töredékét, és ezt régi Magyarországnak, Magna Hungaria-nak nevezte el. Õseink azonban zömmel tovább vándoroltak, Levédia, majd Etelköz volt a következõ szállásterület.

László Gyula: EmeseMûvészetük kialakulásánál a környezõ területek hatásával is számolni kell, hatott rájuk a bizánci, az iráni, a kazár, a normann és a sztyeppi mûvészet is. Legerõsebb befolyást a honfoglalást megelõzõ késõ-szasszanida mûvészet gyakorolta, de a 10. századi alkotásokon a közép-ázsiai szogd hatás is tetten érhetõ. Bizánci források már a 830-as években említik a magyarokat, némelyek elismerõen nyilatkoznak róluk, az irántuk táplált szimpátia és antipátia a történelmi események függvényében változott.

"A magyarok csinosak és jó kinézésûek. Ruhájuk brokátból készült, fegyvereik ezüsttel vannak kiverve, és gyönggyel berakottak". Dzsajhani perzsa geográfus a 9. század közepén elismeréssel így nyilatkozott õseinkrõl. Valójában azonban, a régészeti leletekre támaszkodva meg kell cáfolnunk a tudós perzsa állítását, a honfoglaló magyarok közül csak a vezérek járhattak selyemben és viseltek arany vagy aranyozott ezüst veretes fegyvereket. 

A korszak nõi és férfi öltözeteit a sírmellékletek alapján "helyzetükbõl következtetve eredeti funkciójukra" a nagyhírû régész professzor, László Gyula rekonstruálta elõször.

Honfoglalás kori pár László Gyula elképzelései alapján

Honfoglalás kori férfi és női viselet László Gyula által készített rekonstrukciós rajza

Az utána következõ nemzedékek régészeti munkái nyomán nagyszámú leletanyag és egész sor e témában íródott publikáció áll a rendelkezésünkre. Összegezve ezeket elmondható: a honfoglalók ruháinak anyaga len- vagy kendervászon, abból készült az ing, de vékony bõrbõl is szabták felálló gallérral vagy gallér nélkül, nemegyszer vállon gombolható változatban. Bõrbõl varrtak nadrágot is, és az így elkészült alsónemûre öltötték föl hosszú, keleties, felül szûk, a szoknyarészen erõteljesen kibõvülõ felsõ köntösüket. Ennek jobb szárnya a balra borulva kapcsokkal záródott, derékon öv szorította össze. A férfiak különleges hajviselete a történelem folyamán vissza-visszatérõ divat: gyakran a homlok feletti részt, vagy egy tincs kivételével az egész fejtetõt leborotválták, az oldalt hosszúra növesztett hajukat varkocsokba fonták, arany, ezüst vagy bronzkarikát, gyöngyöket fûztek bele. Fejükre kerek vászonsapkát vettek, és ráhúzták a karimátlan csúcsos vagy kerek tetejû, posztó vagy bõr süveget.

Honfominta

Palmettás díszítésű leletek a zempléni, rakamazi és beregszászi feltárásokból

Egyetlen lelõhelyen találtak egy ezüst lemezbõl domborított, palmetta-díszes, gömbös végû lemezkúpot, mely valószínûleg a süveg hegyes csúcsát takarta. Puha, veretekkel kirakott bõr vagy nemezcsizmájukba tûrték nadrágjuk bõ szárát. Az öltözék fontos tartozéka, a teljes jogú szabad férfiembert jelképezõ méltóságjelvény a fegyveröv volt, melyre az eszközöket és a fegyvereket felfüggesztették, bal oldalra a szablyát és az íjtegezt, a jobbra a nyíltegezt, a tokban tartott kést és a tarsolyt.

A nagykőrösi veretes öv (Dienes István)

A nagykőrösi veretes öv (Dienes István)

Általában öntött díszekkel látták el az öveket, aranyozott ezüst, ritkábban bronz, kivételesen magas rangú személy számára arany vereteket is készítettek, de találtak sírmellékletként veret nélküli bõr, sõt textíliából készült öveket is. A legelterjedtebb típus mintegy másfél méter hosszú, és átlagosan két centiméter széles.

László Gyula: Előkelő honfoglaló magyar férfiak öltözéke

Előkelő honfoglaló magyar férfiak öltözéke

Ráfûzték, mint említettük, a férfiöltözet egy különleges darabját, a tûzszerszámokat, a csiholóvasat, a kovát, a taplót és a fenõkövet tartó tarsolyt is. Ez lefelé ívelten szélesedõ, kerek aljú bõr táska, melynek fedõlapja veretes, bõrintarziás volt vagy díszes fémlemez borította. Ez utóbbi típust magyar sajátosságnak tekintik régészeink: magyarázatul az a tény szolgál, hogy õseink szállásterületérõl 25 db került elõ, a Kárpátoktól keletre ezzel szemben mindössze egy-két példány ismeretes. 

Galgóci tarsolylemez

Galgóci tarsolylemez

(Jelenleg a következő tarsolylemez leleteket ismerjük: banai, bárándi, besenyőtelki, bodrogszerdahelyi, bodrogvécsi, budapest-farkasréti, csernyigovi, dunavecse-fehéregyházi, eperjeskei 2, eperjeskei 3, etelközi Veszelovói cseremisz, galgóczi, izsáki, karosi 11, karosi 29, karosi 41, karosi 52, karosi 61, kenézlői 3, kenézlői 14, kenézlői 28, kiskunfélegyházi, kiszombori, krjukovó-kuzsnovói mordvin, panovói mordvin, przemysli, rakamazi, rétközberencsi, szolnok-strázsahalmi, szolyvai, tarcali, tiszabezdédi, tiszaeszlár-bashalmi, tiszaeszlár-bashalmi II., tiszanánai, tiszavasvári, túrkevei Ecsegpuszta Bokroshalom, túrkevei II., tuzséri, újfehértói Micskepuszta) - a szerk.

Tiszabezdédi tarsolylemez

Tiszabezdédi tarsolylemez

Motívumaikban a mûvészet és õseink hitvilága tükrözõdik: palmetták, életfák, de a keresztény hithez kötõdõ motívumok, a keresztek is errõl tanúskodnak. Az aranyozott ezüstlemezbõl készült változat tulajdonosa egykor valószínûleg a törzsi-nemzetségi arisztokrácia tagja volt, vagy a fejedelem katonai kíséretéhez tartozott egykor.

A karosi II. temető 52. sírjban nyugvó vezér viseletének, fegyverzetének és_méltóságjelvényeinek rekonstrukciója

A karosi II. temető 52. sírjában nyugvó vezér viseletének, fegyverzetének és méltóságjelvényeinek rekonstrukciója

Méltóságjelvényként viselték a díszes szablyákat és a készenléti íjtegezeket is. Kis számuk arra utal, hogy ezekeket csupán a társadalmi ranglétra csúcsán lévõk tudhatták magukénak.

 Palmettamintás aranyozott ezüstlemezekkel ékesített szablya a karosi 52. vezéri sírból

Palmettamintás aranyozott ezüstlemezekkel ékesített szablya az 52-es vezéri sírból

A férfiak gazdag ékszerviseletérõl a 955. évi vesztes augsburgi csatában fogságba került szemtanú számol be a leghitelesebben: "Eberhardus pedig elvevén a javát az aranyláncoknak, amelyek a nyak díszeül szolgálnak, és a ruhák alján függõ csengõknek, amelyek arany csengettyûk, s három font aranyat kehely készítésére, ezüst keresztet, amely a király pajzsára volt erõsítve, és más ezüst holmit, egyházi díszek céljára adott". A köznép viselete hasonló, az öltözékek fém díszeinek bronz anyaga árulkodik csupán arról, hogy egykori tulajdonosa az alsóbb osztályba tartozott.

A 47. sírban nyugvó nő viseletének rekonstrukciójaA 47. női sír mellett talált tárgyak

A karosi 47. női sírban nyugvó nő viseletének rekonstrukciós rajza és a feltárás során készített részletrajz, melyen jól kivehetőek a sírban talált tárgyak

Az ásatások igazolták azt a korábbi feltevést, hogy a nõk a férfiakéhoz hasonló, keleties ruhadarabokat viseltek: egy rövid kabátfélét öltve a vászon vagy selyem alsóruha fölé. A felsõruha nyakkivágását egytagú kerek vagy kéttagú fémdíszekkel szegélyezték ívesen vagy V alakban. A vereteket kétféle módon rögzítették a textíliára: többnyire felvarrták azokat, vagy a füllel ellátott díszek számára behasították az anyagot, áttették a nyíláson a füleket, és a fonákoldalon vezetett zsinórral rögzítették azokat. A térd magasságáig érõ felsõruhát mindkét vállnál ki lehetett gombolni, néha vékony, arany szalagok szegélyezték. 

Az öv, mely a férfiviseletnek fontos része volt, egy-két esetben elõfordult nõi sírokban is. Leggyakrabban textilövrõl függhettek le "elenyésztek a földben az övek és a textiltarsolyok is" a nõi munkához elengedhetetlenül szükséges, szépen megmunkált készségek, a kés és a tûtartót tartalmazó tarsolyok.

A nõk lábbelije is hasonlatos lehetett a férfiakéhoz, puha, rövidszárú nemezcsizma, melynek veretes változata rangjelzõ szereppel bírhatott.

A 45. sír szegecsekkel díszittett csizmái

A karosi 45. sír szegecsekkel díszített csizmái

Cipő rekonstrukció a tiszaeszlári buji, koroncói és karosi leletek alapján

Cipő rekonstrukciók a tiszaeszlári, buji, koroncói és karosi leletek alapján (Csallány Dezső, László Gyula, Révész László)

A nõk fejét ékesítõ hajkoronát valószínûleg két varkocsban viselték, bizonyítják ezt a ránk maradt gyöngysorok és a lemezes vagy áttört korongok nagy száma. Némelykor levél vagy virágszirom alakú kagylóval helyettesítették a korongokat, ezeket textilvagy bõrszalaggal erõsítették a varkocsba.

Mitikus állatalak a 47. sír hajfonatkorongján

Mítikus állatalak a karosi 47. sír hajfonatkorongján

A fej ékei közül a legszebb a párta: két-három centiméter széles bõr vagy textilpánt volt ez, erre vékony préselt virágmotívumokkal díszített aranyozott ezüst vagy bronz lemezkéket varrtak fel, a felerõsítésükre a díszek szegélyén futó apró lyukak szolgáltak. Olykor diadémmal díszítették magukat az asszonyok, de kedvelték a hajkarikákat, a fülbevalókat, a sima, az arany granulációval és a filigránnal díszítetteket is. Gyöngyeiket üvegpasztából készítették, de a bizánci importból származó filigránosakat és az átfúrt kauri csigákat is felfûzték. Párosával viselték a karpereceket. A korszak legjellegzetesebb gyûrûtípusa a négygömbös fejû, kõbetétes változat volt.